Az internetadó margójára

Nem politikai vitaindítónak szánom ezt a bejegyzést, csupán leírásnak. :-)

Linuxra írt, jól működő grafikus alkalmazást nem találtam az internetes adatforgalom naplózására. Windows-on a NetWorx, Androidon és iOS-en a My Data Manager tökéletes erre a célra. Linuxra csak parancssoros, ámbár igen jól működő megoldást találtam. Ez a megoldás a VnStat.

Ubuntu 14.04 LTS rendszerre a sudo apt-get install vnstati terminálból / parancssorból kiadható paranccsal telepíthetjük. Ha ezzel megvagyunk, kezdődhet a konfigurálás.

Hogy a számítógép valamennyi felhasználója naplózhassa a számítógép adatforgalmát, az adott mappá(k)hoz való hozzáférést kell első körben biztosítanunk.

• sudo chmod o+x /usr/bin/vnstat
• sudo chmod o+wx /var/lib/vnstat/

Aztán:

• sudo vnstat -u -i eth0

Ez egy, az adatforgalommal kapcsolatos adatokat összegyűjtő adatbázist hoz létre, de vigyázzunk! Az eth0 csatlakozót, ha szükséges, ki kell cserélnünk az általunk használt csatlakozóra (pl. ha WiFi-n keresztül csatlakozunk az internetre, általában wlan0 lesz a szóban forgó csatlakozó elnevezése). Ezt az ifconfig paranccsal ellenőrizhetjük. Amelyik csatlakozó rendelkezik inet address, valós IP-címmel, az fog kelleni nekünk. Mi most maradjunk az eth0-nál!

Ez az adatbázis nem frissül automatikusan, mindig kézzel kellene frissítenünk, mielőtt megnéznénk, hogy is áll az adatforgalmunk. Kényelmesebb lenne csupán egyetlen parancs kiadásával megnézni az aktuális / havi / napi stb. adatforgalmunkat, az adatbázis manuális frissítése nélkül. Az erre vonatkozó cron job létrehozásához adjuk ki a következő parancsot:

• sudo nano /etc/cron.d/vnstat

Illesszük be az alábbi szöveget, majd mentsük el a fájlt!

SHELL=/bin/sh

PATH=/usr/local/sbin:/usr/local/bin:/sbin:/bin:/usr/sbin:/usr/bin

* * * * * root vnstat -u -i eth0

FIGYELEM!!! Az utolsó sor után (is) üssünk ENTER-t!

Innentől kezdve percenként fog frissülni az adatbázisunk (minden megkezdett perc első másodpercében) automatikusan. A vnstat -i eth0 parancs kiadásával az adatforgalmunk láthatóvá válik számunkra, tetszőleges lebontásban.

Hogy milyen időközi lebontások léteznek? Erre a vnstat --help parancs adja meg a választ.

Kellemes számolgatást kívánok! :-)

Update:

Megfigyelhetjük, hogy a vnstati csomagot telepítettük fel, melynek csak függősége a vnstat. A VnStati a VnStat adataiből táplálkozik, és az adatforgalmunkat az adatbázisból egy *.png kép formájában menti el egy általunk megadott helyre a számítógépen. A vnstat -m -i wlan0 parancs például a wlan0 hálózati eszközön keresztüli adatforgalmunkat adja majd a parancssorban kimenetként. Ezt a kimenetet mentsük el egy képben! Ehhez gépeljük be a vnstati -m -i wlan0 -o ~/Képek/vnstati_x.png parancsot! Az x helyére írjunk mondjuk egy számot, de igazából a fájl neve lehet akármi, ahogy az elérési út is! Ez a parancs lényegében megegyezik a vnstat-os paranccsal, csak egy "i" betűben különbözik, valamint egy kapcsolóban. A -o ~/Képek/vnstati_x.png egy *.png formátumú képfájlt hoz létre a Képek könyvtárunkban, vnstati_x.png néven. Megnyitva a képet látni fogjuk az adatforgalmunkat, amit akár el is tárolhatunk, vagy fel is tölthetünk valahova.

Microsoft Windows 7 rendszerbetöltő használata dual-boot esetén

Angol parancssoros leírás: http://alien.slackbook.org/blog/adding-linux-to-the-windows7-boot-menu/

Ha azonban grafikus megoldást szeretnénk, Windows 7 alá telepítsük az EasyBCD programot! Ennek végeztével nyissuk meg a programot! Első indításnál a program megkérdezi, milyen nyelven fusson a program. Nyugodtan választhatjuk az angolt nyelvet. Utána figyelmeztet, hogy csak személyes használatra ingyenes a program, ezt is nyugodtan "leOKézhatjuk".

Most már ténylegesen használhatjuk a programot. Bal oldalt kattintsunk a BCD Deployment gombra, és itt válasszuk az Install the Windows Vista/7 bootloader to the MBR opciót (alul)! Ez alatt van egy Write MBR szöveggel ellátott gomb, ezt kell megnyomnunk. A Windows rendszerbetöltője az MBR-be került, de egyelőre még nem ismerte fel a Linuxunkat. Ennek megoldásához kattintsunk szintén bal oldalt az Add New Entry gombra! Válasszuk ki a Linux/BSD fület, a Type-nál pedig a GRUB2-t! Utána kattintsunk az alatta lévő Add Entry gombra! Szintén bal oldalt kattintsunk az Edit Boot Menu gombra, itt tudjuk az egyéb beállításokat módosítani. Az általam kívánatosnak tartott beállítások:

• A Windows rendszert nevezzük Windows-ra, a Linuxot (NeoSmart Linux, Ubuntu, openSUSE stb.) pedig nevezzük Linux-ra, a Linuxot tegyük legfelülre, és tegyük alapértelmezetté!
• Alul a várakozási időt 30-ról állítsuk 5 másodpercre!
• Save Settings

Ezután boot-oljunk be az Ubuntuba! Terminált használjunk, és nyissuk meg szerkesztésre a /etc/default/grub fájlt:

• sudo nano /etc/default/grub

Kommenteljük ki (# karakter a sor elé) a GRUB_HIDDEN_TIMEOUT=0 sort, a GRUB_TIMEOUT=10 sort pedig cseréljük erre:

• GRUB_TIMEOUT=0.0

CTRL+X-szel mentsük el a fájlt! Terminálban adjuk ki a következő parancsokat:

• sudo apt-get purge os-prober
• sudo update-grub

Kész is vagyunk.

Megjegyzés: Az EasyBCD használata közben figyeljünk arra, hogy a folyamatok sikeresen végbementek-e!

Ubuntu Hour - BUDAPEST, PÉCS (2014. július)

BUDAPEST

Időpont: 2014. július 11. (péntek) 18.00 óra
Helyszín: A Grund emeleti különterme (Budapest, VIII. Nagytemplom utca 30.)
Téma: A nagy Ubuntu tesztelés
Megközelítés: Corvin negyedtől 8 perc, Klinikák megállótól 5 perc séta.

PÉCS

Időpont: 2014. július 11. (péntek) 17.15 óra
Helyszín: Apolló Étterem (Pécs, Őz u. 5.)
Téma: Az Ubuntu testreszabása
Megközelítés: a 2, 2/A, 37, 55 és 55Y-os helyi járatok esetében a Petőfi u. megálló, a 30 és a 130 esetében az Alkotmány u. a legközelebbi.

A rendezvények mindenki számára ingyenesek.

forrás: ubuntu.hu

Update: Képek a pécsi eseményről:

A képekért köszönet Máté Ágnesnek!

Debian 7.5 Wheezy

Kipróbáltam. Tényleg nem rossz cucc, bár a GNOME3-as felület abszolút nem tetszik, és a 3.11-es Linux-kernel alá kár volt adni, de ez legyen a legnagyobb baj! A stabilitással kapcsolatos regék valóban igaznak tűnnek, bár a GNOME3 miatt lehetnek kétségek. Kipróbáltam, és meg kell valljam: tetszik. Tetszik, és a használata sem bonyolult - ami a desktop felhasználást illeti. Nem sokkal bonyolultabb, mint az Ubuntu, bár a debian.org weboldalon minden bonyolultan van leírva, minden el van dugva. Én a netinstall-t választottam, azonban ennek az opciónak a rákfenéje, hogy sok wifi-adapter esetében nem árt felkészülnünk arra, hátha egy droidos telefonra is szükségünk lesz az USB-internetmegosztás miatt. Az asztali számítógépem wifi-adapteréhez például firmware-t kellett feltelepíteni ahhoz, hogy működjön. Nem bonyolult, nem időigényes, de mégiscsak internet kell hozzá. Ja, a kábelezés nem kivitelezhető.

Telepítésnél hiba volt kiválasztanom a Debian Desktop (vagy valami ilyesmi) kipipálását (telepítését), mert ez feltelepítette a GNOME3-as grafikus asztali környezetet, amit nem sokkal később teljesen le is gyalultam. MATE felületet telepítettem helyette (GDM-et lecseréltem LightDM-re), ez visszahozta a régi, oly' nagyon szeretett GNOME2-es érzést. Szép. Az effektek viszont sehol. Nekem nincsenek nagy igényeim, de idegesített, hogy bármire rákattintottam, átmenetek nélkül jelent meg (pl. Alkalmazások menü, Rendszer menü, mappa, kis méret, stb). Olyan érzésem volt, mintha minden kattintásnál villogna a kép. Kell valamilyen egyszerű átmenet. Nem több, de nem is kevesebb. MATE felület? Akkor Compiz.

Sokat keresgéltem, de estefelé, fáradtan feladtam a harcot, így bátorkodtam egy már meglévő témához hozzászólni, ott kérdezni. Kaptam is megfelelő választ, tele hasznos forrásokkal. A Compiz telepítése sikerült. Menete:

• Terminálba: sudo nano /etc/apt/sources.list
• Ennek a végére illesszük be: deb http://snapshot.debian.org/archive/debian/20120616T042917Z/ wheezy main
• Terminálba: sudo aptitude -o Acquire::Check-Valid-Until=false update
• Terminálba: sudo aptitude install compiz-core compiz-fusion-plugins-extra compiz-fusion-plugins-main compiz-plugins compizconfig-settings-manager libcompizconfig0 compiz-gtk
• Ezután nyissuk meg az Indítópultot (Rendszer -> Beállítások ->Indítópult)! Hozzáadás: Név: Compiz (igazából akármi); Parancs: compiz --replace; Megjegyzés: akármi.
• Töltsük le az Emerald-ot! Lépjünk be a letöltési könyvtárba terminál alól (cd a/konyvtar/neve/)! (ls paranccsal listázunk!) Ez a könyvtár 4 db fájlt tartalmaz. (32 bites rendszer esetén ezt töltsük le!) Ezután terminálba: sudo dpkg -i *.deb
• Terminálba: sudo apt-get -f install
• Nyissuk meg a Rendszer -> Beállítások -> CompizConfig Settings Manager programot!
• Itt: Effektusok -> Ablakdíszítés. Ez elméletileg be van pipálva. Lépjünk bele! Keressük meg a Parancs részt! Írjuk át a /usr/bin/emerald szövegre (/usr/bin/compiz-decorator helyett)!
• Pipáljuk ki az Effektusok -> Animáció kiegészítő-t, a függőségeit is nyugodtan engedélyezzük!
• Megjegyzés: az ALT+TAB billentyűkombinációk beállításához ki kell pipálnunk az Ablakkezelés -> Alkalmazásváltót is, ebbe belépve pedig ki kell vennünk az Ikon mellől a pipát.

A számítógép újraindítása után a Compiz el fog indulni. Ha szeretnénk, a Compiz tárolóját nyugodtan kikommentezhetjük (sor elé # karakter). Utána ne felejtsük el kiadni a sudo apt-get update parancsot!

• Az Animációkba belépve kedvünkre állítgathatjuk magunknak az animációkat, a beállításokban kedvünkre csipegethetünk.

A sudo használatához hozzá kell adnunk a felhasználónkat a sudo csoporthoz. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy terminálban kiadjuk a gpasswd -a user sudo parancsot, ahol a user a mi felhasználónevünket takarja, amit telepítéskor adtunk meg. Ki-, majd bejelentkezés után működni fog a sudo.

A kinézetet a Vezérlőközpontban tudjuk megváltoztatni.

Jó szórakozást!

Update:

A zavaró pittyegést a következőképpen lehet megszüntetni:

• Terminálba: cd /etc/modprobe.d/
• Terminálba: sudo nano pcspkr-blacklist.conf
• A megnyitott fájl a következő sort tartalmazza: blacklist pcspkr
• Mentsük el a fájl, lépjünk ki! Adjuk ki a következő parancsot: sudo depmod -a
• Aztán: sudo update-initramfs -u
• Indítsuk újra a számítógépet!

Ubuntu Hour Budapesten is

Örömmel jelentem be, hogy az Ubuntu Hour találkozók nagy valószínűséggel Budapesten is rendszeressé válnak. A szervező Gyaraki László, aki tavaly augusztusig Pécsett is szervezte az összejöveteleket. Az Ubuntu Hour - Budapest első időpontja is fixen megvan, a hír ide kattintva olvasható el. Reméljük, egyre több városban lesz hagyománya ezeknek a találkozóknak! :-)

Update:

A budapesti Ubuntu Hour beszámoló a képre kattintva tekinthető meg.

Ubuntu Hour - Pécs (2014. június)

Időpont: 2014. június 13. (péntek) 17:15
Helyszín: Apolló Étterem (Pécs, Őz u. 5.)
Téma: Születésnapi találkozó

Megközelítés: a 2, 2/A, 37, 55 és 55Y-os helyi járatok esetében a Petőfi u. megálló, a 30 és a 130 esetében az Alkotmány u. a legközelebbi.

A májusi találkozón készült képek ide kattintva tekinthetők meg.

Gyertek minél többen!
A rendezvény mindenki számára ingyenes!

(forrás: ubuntu.hu)

Update: Az eseményen készült képek:

A találkozón betekintést nyerhettünk az Apple Mac OS X és az Ubuntu különbségeibe, a Systemback rejtelmeibe egyenesen a fejlesztő, Kende Krisztián által, vitatkoztunk a különböző mobiltelefonos platformokról, valamint beszélgettünk még egyéb másról is. A légkör családias, közvetlen volt, a hangulat jó.

A képekért köszönet Máté Ágnesnek!

NTFS adatpartíció automatikus csatolása

A megoldás innen származik. Ha van Windows is a számítógépen, és nem szeretnénk (egyébként teljesen feleslegesen) azzal szórakozni Windows alatt, hogy a rendszer képes legyen felismerni az ext4-esre (vagy egyéb másra, pl. btrfs-re) formázott partícióinkat, abból logikusan következik, hogy a közös adatpartíciónk mindkét fél számára ismert fájlrendszerre, pl. NTFS-re van formázva. Az NTFS-re formázott partíciókat alapesetben Linux alatt kézzel kell csatolnunk, ha használni szeretnénk. Ha azt akarjuk, hogy a rendszer automatikusan csatolja a partíciót úgy, hogy az az Ubuntu valamennyi felhasználója számára elérhető legyen, akkor tegyük meg a következőket:

• Terminálba gépeljük be a sudo mkdir /ADATOK parancsot (feltéve, ha így akarjuk elnevezni a mappát, ahová a partíciónkat csatoljuk)!
• Terminálba gépeljük be a sudo blkid parancsot, és nézzük meg a szóban forgó adatpartíció UUID azonosítóját!
• Gépeljük be terminálba a sudo nano /etc/fstab parancsot, és a fájl végére illesszük be az alábbi szöveget:

# Entry for /dev/sdXN :
UUID=azonosito /ADATOK ntfs-3g defaults,nosuid,nodev,locale=hu_HU.UTF-8 0 0

Itt a második, valamint az esetleges harmadik sor valójában egyetlen sornak számít. Az azonosito szót cseréljük ki a partíció UUID azonosítójára, az ADATOK szót is kicserélhetjük tetszőleges másikra, de nem kötelező. X egy angol kisbetűt fog jelölni, N pedig egy pozitív egész számot (pl. /dev/sda3, /dev/sdb2 vagy valami hasonló - ez kiolvasható az lsblk-ból).

•  A CTRL+X billentyűkombinációval lépjünk ki a szerkesztett fájlból, és ha rákérdez, akkor mondjuk azt, hogy igen, el szeretnénk menteni a fájlt! Ha az ADATOK szót nem cseréltük ki, akkor a számítógép újraindítása után a gyökérben ott lesz egy ADATOK nevű mappa, benne a partíción tárolt adatainkkal. Ha belépünk ebbe a könyvtárba, és nyomunk egy CTRL+D billentyűkombinációt, akkor a Nautilus könyvjelzői között ott lesz a partíciónk, amit ugyanolyan könnyedén elérhetünk, mint előtte.