Egyre aktuálisabbá válik a kérdés: melyik operációs rendszer a jobb? Erre többféle választ is lehetne adni. Egyfelől vizsgáljuk meg, mire szeretnénk használni a számítógépünket! Másfelől pedig az a "jobb", amelyik nekünk jobban tetszik, azaz ez esetben nincs olyan, hogy jobb, csak olyan, hogy melyik a számunkra legtetszetősebb.
E bejegyzésben én a fent nevezett két operációs rendszer desktop felhasználásra történő használatának összehasonlításával szeretnék foglalkozni (a szerverek majd később jöhetnek). Mielőtt nekiállnánk, érdemes leszögezni: nem értek mélyrehatóan (MÉG!) az operációs rendszerekhez, sem kliens-, sem szerveroldalról. Bízom benne, hogy ez az évek során (egyelőre titkos tényezők miatt) változni fog, és mind hasznosabb cikkeket tehetek közzé, amelyek segíthetik a hétköznapi júzer munkáját, és segíthetik az informatika világa iránt érdeklődők haladását is!
Windows
Kétségkívül az egyik legnépszerűbb operációs rendszerről van szó, legalábbis ami a mindennapi desktop-, illetve irodai munkát illeti. Ennek több oka is van. Az egyik a propaganda. A számítástechnikai cégek többsége Windows rendszerre ír játékokat, erre a rendszerre írja meg kizárólagosan vagy pedig legkiforrottabban a hardver-illesztőprogramokat, és erre a rendszerre készíti el a legtöbb, reklámoktól átitatott, többségében fizetős szoftvereket. A "gamer-felhasználók" számára más rendszer szóba sem jöhet: csak a Windows. A Microsoft operációs rendszerének többféle előnye is van: egyszerű kezelni, a szoftverek telepítése nem okoz különösebb fejfájást, a kezelőfelület a felhasználók általános igényeire van szabva, a kinézete pedig bizonyos keretek között alakítható, kellemes környezetet biztosít. Nem feledkezhetünk meg a hátrányokról sem. A Windows zárt forráskódú, így az esetleges hibák kijavítása kizárólag a Microsoft-on múlik, mi magunk nem turkálhatunk a forráskódban. Emellett fizetős. Nem kis pénzbe kerül egy Windows rendszer használati díja, és nem elhanyagolgató tényező az sem, hogy az alaprendszerben alig van benne néhány szoftver, ami a mindennapi használathoz szükséges, például egy Office-csomag. A Microsoft-termékek propagálása miatt elsőként a Microsoft Office csomagja jut eszünkbe, ami szintén nem kevés pénz. A Windows nem tartalmaz alapvető védelmet a kárt okozó, rosszindulatú szoftverek ellen, így hát szükségünk van egy vírusirtóra is. Ha komolyabb médialejátszó csomagot szeretnénk "magunkénak" tudni, akkor bizony azt is meg kell vásárolnunk, nem beszélve a játékokról, amelyek sokszor erős hardverigényekkel rendelkeznek, és 10 ezer forinttól kezdődnek. Egy általános célra szánt számítógép körülbelül 120 ezer forint. De használni még nem tudjuk, a szoftvereket is meg kell vásárolnunk. Ez nem kis anyagi kiadást jelent.
Linux
A Linux alapvetően nem egy operációs rendszer. A "Linux" szó önmagában a rendszermagot (kernel-t), a rendszer "lelkét" jelenti, amely elsősorban a hardverek erőforrásainak szabályozásáért felel. Ezt a rendszermagot használják a különféle Linux-disztribúciók, amelyek már a Linux-alapú operációs rendszerek, tehát a Linux egy igencsak tág fogalom. A Linux rendszerek számtalan előnnyel rendelkeznek. Egyrészt ingyenesek (legalábbis a többségük), és nyílt forráskódúak is. A forráskódot bárki átírhatja, kereskedelmi forgalomba viszont nem hozhatja, így - kellő hozzáértés esetén - egy személyre szabott operációs rendszer is összeállítható. Másfelől a Linuxra írt szoftverek többsége szintén ingyenes, irodai-, valamint asztali felhasználásra (mindennapi felhasználásra) kétség kívül alkalmasak lehetnek. Azonban a Linux rendelkezik egy óriási "előnyhátránnyal", méghozzá az ún "bőség zavarával". Rengeteg féle disztribúció látott napvilágot, rengeteg féle kezelőfelülettel. Példák Linux-disztribúciókra: openSUSE, Ubuntu, Fedora, Debian, Arch Linux, Gentoo Linux, és még sorolhatnánk. Példák kezelőfelületre: GNOME, KDE, LXDE, XFCE, Openbox, Fluxbox, Cinnamon, Mate, Unity stb. Mielőtt Linuxot választunk, érdemes igénybe vennünk a Google képkeresőjét, és megnézni az egyes asztali környezetek alapvető kinézetét, illetve elolvasni a róluk alkotott véleményeket, tapasztalatokat, és azt, hogy mennyire testreszabhatók a különböző környezetek. Nem árt mérlegelnünk előtte azt sem, hogy egyáltalán mennyire szeretnénk mi magunk testreszabni az operációs rendszerünk kinézetét. Asztali környezetet választani nem egyszerű. Léteznek ún. azonnal kipróbálható "Live CD-k", amelyekről ha boot-olunk, telepítés nélkül kipróbálhatjuk az adott disztribúciót (példa Live-ra: Ubuntu). Mindenkit csak bátorítani tudok, és az első sikertelenségek még ne tántorítsanak el senkit! Ha kellő idő elmúltával sikerült felületet választanunk, jöhet a disztró kiválasztása. Ez szintén szubjektív, hiszen a Google nyújt nekünk egyedüli segítséget. Mindegyik disztribúció más-más sajátosságokkal rendelkezik, és valamilyen szinten eltérnek egymástól, ugyanakkor hasonlítanak is egymásra. Az abszolút kezdőknek én először az Ubuntu Linuxot ajánlom, de nyilván mérlegelnünk kell azt is, mennyire szeretnénk bütykölni a rendszerünket, mennyire szeretnénk alapjáraton felhasználóbarát operációs rendszert a számítógépünkre, és mennyire szeretnénk azt, hogy kész szolgáltatásokat kapjunk rögtön telepítés után. A Linuxnak óriási előnye, hogy akár mi magunk is összerakhatjuk a rendszert a nulláról. De akár kész szoftverek is rendelkezésünkre állhatnak rögtön már a telepítés után. Ezzel szemben a Windows-ról ez nem mondható el, ott elfogadjuk azt, hogy amit a gyártó cég a rendelkezésünkre bocsájtott, annak hibáival együtt kell használnunk. A különböző, konkrét rendszerekkel kapcsolatos tapasztalataimról egy másik bejegyzésben (várhatóan a következőben) fogok írni. Hatalmas előnye továbbá a Linuxnak, hogy rendkívül kicsi a vírusfertőzés veszélye, jóformán nulla, ebből adódóan vírusirtó szoftverre sincs szükségünk, de ha ragaszkodunk hozzá, létezik ingyenes alternatíva. Hátrány azonban, hogy a Linux kevésbé felhasználóbarát (viszont többé felhasználó-centrikus), mint a Windows. Aki Windows-hoz van szokva, annak bizony nehézséget okozhat átszoknia Linuxra. Teljesen másképp kell kezelni, a kezelőfelület más logika szerint működik, illetve a szoftverek feltelepítése kapcsán nem árt némi tudással is rendelkeznünk. Ezek hiányában a Linux használata nehézségeket okozhat. Másik nagy hátránya a hardverek kompatibilitásában keresendő. Meg kell jegyezni, ez nem a Linux hibája, hanem a hardvergyártóké. Az adott hardvergyártónak sok esetben nem éri meg Linuxra megfelelő illesztőprogramot kiadnia, mondván, kevesen használják, és nincs rá kereslet, illetve profithoz sem jut általa. Ez így igaz, de ha ez miatt akár egyetlen felhasználót (vevőt) is elveszítenek, az máris veszteség, de ezt lehet, csak én gondolom így. Ebből kifolyólag, ha tudatosan szeretnénk számítógépet vásárolni, annak konfigurációval teljes mértékben legyünk tisztában, és keressünk rá, hogy az egyes hardverösszetevők mennyire kompatibilisek Linux-szal!
Az összegzésről és a különböző rendszerekkel kapcsolatos tapasztalataimról várhatóan a következő bejegyzésben fogok írni. Addig is kellemes időtöltést kívánok!
Linux
A Linux alapvetően nem egy operációs rendszer. A "Linux" szó önmagában a rendszermagot (kernel-t), a rendszer "lelkét" jelenti, amely elsősorban a hardverek erőforrásainak szabályozásáért felel. Ezt a rendszermagot használják a különféle Linux-disztribúciók, amelyek már a Linux-alapú operációs rendszerek, tehát a Linux egy igencsak tág fogalom. A Linux rendszerek számtalan előnnyel rendelkeznek. Egyrészt ingyenesek (legalábbis a többségük), és nyílt forráskódúak is. A forráskódot bárki átírhatja, kereskedelmi forgalomba viszont nem hozhatja, így - kellő hozzáértés esetén - egy személyre szabott operációs rendszer is összeállítható. Másfelől a Linuxra írt szoftverek többsége szintén ingyenes, irodai-, valamint asztali felhasználásra (mindennapi felhasználásra) kétség kívül alkalmasak lehetnek. Azonban a Linux rendelkezik egy óriási "előnyhátránnyal", méghozzá az ún "bőség zavarával". Rengeteg féle disztribúció látott napvilágot, rengeteg féle kezelőfelülettel. Példák Linux-disztribúciókra: openSUSE, Ubuntu, Fedora, Debian, Arch Linux, Gentoo Linux, és még sorolhatnánk. Példák kezelőfelületre: GNOME, KDE, LXDE, XFCE, Openbox, Fluxbox, Cinnamon, Mate, Unity stb. Mielőtt Linuxot választunk, érdemes igénybe vennünk a Google képkeresőjét, és megnézni az egyes asztali környezetek alapvető kinézetét, illetve elolvasni a róluk alkotott véleményeket, tapasztalatokat, és azt, hogy mennyire testreszabhatók a különböző környezetek. Nem árt mérlegelnünk előtte azt sem, hogy egyáltalán mennyire szeretnénk mi magunk testreszabni az operációs rendszerünk kinézetét. Asztali környezetet választani nem egyszerű. Léteznek ún. azonnal kipróbálható "Live CD-k", amelyekről ha boot-olunk, telepítés nélkül kipróbálhatjuk az adott disztribúciót (példa Live-ra: Ubuntu). Mindenkit csak bátorítani tudok, és az első sikertelenségek még ne tántorítsanak el senkit! Ha kellő idő elmúltával sikerült felületet választanunk, jöhet a disztró kiválasztása. Ez szintén szubjektív, hiszen a Google nyújt nekünk egyedüli segítséget. Mindegyik disztribúció más-más sajátosságokkal rendelkezik, és valamilyen szinten eltérnek egymástól, ugyanakkor hasonlítanak is egymásra. Az abszolút kezdőknek én először az Ubuntu Linuxot ajánlom, de nyilván mérlegelnünk kell azt is, mennyire szeretnénk bütykölni a rendszerünket, mennyire szeretnénk alapjáraton felhasználóbarát operációs rendszert a számítógépünkre, és mennyire szeretnénk azt, hogy kész szolgáltatásokat kapjunk rögtön telepítés után. A Linuxnak óriási előnye, hogy akár mi magunk is összerakhatjuk a rendszert a nulláról. De akár kész szoftverek is rendelkezésünkre állhatnak rögtön már a telepítés után. Ezzel szemben a Windows-ról ez nem mondható el, ott elfogadjuk azt, hogy amit a gyártó cég a rendelkezésünkre bocsájtott, annak hibáival együtt kell használnunk. A különböző, konkrét rendszerekkel kapcsolatos tapasztalataimról egy másik bejegyzésben (várhatóan a következőben) fogok írni. Hatalmas előnye továbbá a Linuxnak, hogy rendkívül kicsi a vírusfertőzés veszélye, jóformán nulla, ebből adódóan vírusirtó szoftverre sincs szükségünk, de ha ragaszkodunk hozzá, létezik ingyenes alternatíva. Hátrány azonban, hogy a Linux kevésbé felhasználóbarát (viszont többé felhasználó-centrikus), mint a Windows. Aki Windows-hoz van szokva, annak bizony nehézséget okozhat átszoknia Linuxra. Teljesen másképp kell kezelni, a kezelőfelület más logika szerint működik, illetve a szoftverek feltelepítése kapcsán nem árt némi tudással is rendelkeznünk. Ezek hiányában a Linux használata nehézségeket okozhat. Másik nagy hátránya a hardverek kompatibilitásában keresendő. Meg kell jegyezni, ez nem a Linux hibája, hanem a hardvergyártóké. Az adott hardvergyártónak sok esetben nem éri meg Linuxra megfelelő illesztőprogramot kiadnia, mondván, kevesen használják, és nincs rá kereslet, illetve profithoz sem jut általa. Ez így igaz, de ha ez miatt akár egyetlen felhasználót (vevőt) is elveszítenek, az máris veszteség, de ezt lehet, csak én gondolom így. Ebből kifolyólag, ha tudatosan szeretnénk számítógépet vásárolni, annak konfigurációval teljes mértékben legyünk tisztában, és keressünk rá, hogy az egyes hardverösszetevők mennyire kompatibilisek Linux-szal!
Az összegzésről és a különböző rendszerekkel kapcsolatos tapasztalataimról várhatóan a következő bejegyzésben fogok írni. Addig is kellemes időtöltést kívánok!
